Sikeres az első Magyarországon, őssejtbankban tárolt őssejttel végzett beültetés

By lolita - Last updated: Monday, July 25, 2011

Először mentettek életet Magyarországon privát őssejtbankban tárolt őssejt beültetésével. A most 22 hónapos kislány két hónapja, Miskolcon esett át a sikeres beavatkozáson. A beültetett őssejt – melyet a Krio Intézetben tároltak és készítettek elő a transzplantációra – a beteg kislány testvérének köldökzsinórvéréből származott.
A műtéten átesett 22 hónapos kislánynál 2009 decemberében diagnosztizáltak leukémiát. Az ezt követően elkezdődött és a súlyos fertőzések miatt többször megszakított kezelés több mint fél éven át tartott, ám nem vezetett eredményre. A kislány testvérének köldökzsinórvéréből vett őssejtek ugyanakkor reményt adtak a gyógyulásra. Magyarország legrégibb és legnagyobb őssejtbankjában, a Krio Intézetben mínusz 190 Celsius-fokra hűtött mintát a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság határozata alapján megvizsgálták és alkalmasnak minősítették a kezelésre. Az érintett családnak a Krio Intézet Pro-Família programja keretében ingyenesen biztosították az őssejt levételét és tárolását.
A szakszerűen levett és megfelelő körülmények között tárolt őssejtek képesek a beteg gyermekek csontvelőjének pótlására, új csontvelő felépítésére. A transzplantációt a beteg csontvelő teljes kiirtása után 2010. szeptember 29-én végezték el. Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerültek a beteg gyermek szervezetébe – a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, melyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezek a sejtek adják meg a végleges gyógyulás esélyét. A beavatkozás után két héttel megjelentek az új, egészséges sejtek a gyermek vérében, ezzel a kislány – kezelőorvosai szakvéleménye alapján – a gyógyulás útjára lépett. Az azóta eltelt két hónap minden reményt megad a gyermek teljes és végleges felépülésére.
Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi rákos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel. Bár több sikeres hazai beültetés történt az elmúlt években, a miskolci Gyermek Onkohematológiai és Csontvelőtranszplantációs osztályon két hónapja elvégzett életmentő műtéthez használtak fel először Magyarországon, privát sejtbankban tárolt őssejteket.
A Krio Intézet anyavállalata, a FamiCord Group, Európa egyik legnagyobb őssejtbank hálózata, mely az első hazai beültetéssel immár öt sikeres beavatkozáshoz tárolt és készített elő őssejtet Közép-Kelet Európában.

Filed in Cikkek • Tags: , ,

Őssejtlabor nyílt a Debreceni Egyetemen is

By lolita - Last updated: Monday, April 4, 2011

Az új laboratóriumban külföldről hazatért őssejkutatók is dolgoznak majd. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológia Intézetében őssejt laboratórium létesült. Mint a mai megnyitón elhangzott, a projekt összköltsége 777.466.000 forint, a TÁMOP 4.2.2-08/1-200-0015 pályázat keretében elnyert támogatás összege 660.846.000 forint.
Az őssejt kutatás az egész világon a sejtbiológiai kutatások homlokterébe került. Bebizonyosodott, hogy az őssejt kutatás új távlatokat biztosít a regeneratív medicinában. Nagyon sok olyan betegség ismert, mely a különféle sejttípusok elhalása, alulműködése miatt következik be, mint a diabétesz esetében az inzulintermelő sejtek pusztulása. Az őssejtekkel ezek a hibás, elöregedett sejtek pótolhatók, így a működésképtelen szövetek, szervek regenerálhatók.
A sejtterápián túlmenően az őssejtek vizsgálata lehetővé teszi több, nagy populációt érintő betegség jobb megértését, illetve új gyógymódok kidolgozását. Ma már lehetőség van felnőtt szöveti sejteket visszaprogramozni őssejtekké, és ezekből tetszőleges sejteket, szövetet előállítani. Különféle genetikai elváltozásokat hordozó egyénekből az így létrehozott őssejtek nélkülözhetetlen modellként szolgálnak egy-egy betegség tanulmányozásához, illetve új gyógymódok kidolgozásához.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában megvalósított őssejt laboratórium megteremti az alapját annak, hogy intézményünk is aktív részese legyen ennek a világ élvonalába tartozó, ígéretes kutatási területnek – mondta el Dr. Szatmári István adjunktus, megbízott projektgazda. A legkorszerűbb eszközökkel és műszerekkel felszerelt laboratórium lehetővé teszi kísérleti állatok embrionális őssejtjeinek részletes tanulmányozását. Ezen túlmenően megteremti az emberi őssejtek tenyésztésének és differenciáltatásának technikai hátterét, és vizsgálatokat végez azok tervszerű manipulálhatóságának irányába azzal a céllal, hogy azok klinikai alkalmazását elősegíthesse.
A labor felszereléséhez olyan műszer is tartozik – egy 6 lézerrel felszerelt sejt szortírozó -, amivel megvalósítható az őssejtek, illetve az ezekből létrehozott differenciálódott sejtek, például. vérképző sejtek azonosítása és szeparálása. Az infrastruktúra kiépítése mellett fontos kiemelni, hogy a korszerűen felszerelt laboratóriumban Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból hazatért őssejt kutatók is dolgoznak, akik az új laboratóriumban tovább tudják folyatni az őssejtek jellemzését, illetve újabb fiatal kutatókat tudnak bevonni e fontos tudományterület műveléséhez.

Filed in Cikkek • Tags: , ,

Őssejt botrány: százmilliós adósságot halmozott fel Seffer

By admin - Last updated: Monday, August 10, 2009

Az őssejt terápiában rejlő lehetőségeket csodának tartja, ami miatt több száz millió forintos adósságot halmozott fel Seffer István. A kaposvári plasztikai sebész ártatlannak tartja magát sőt azt állítja: terápiás kezelésre is volt engedélyük. A klinikáján állatkísérletek folytak, és eredményeket is elértek. Kaposvári otthonában, házi őrizetben tölti minden napjait Seffer István, miután kiengedték az előzetes letratóztatásból. Mint ismert: a rendőrség eddig négy embert vett őrizetbe idegen test tiltott használata miatt és információink szerint még várhatók letartóztatások az ügyben. Úgy tudjuk, hogy egy amerikai és egy ukrán állampolgárságú nőt még keres a rendőrség, ráadásul a mai napig nem tisztázott, hogy mi volt a szerepe a Nyírő Gyula Kórház orvos igazgatójának. Ruff György két hete szabadságon van, lapunk munkatársa többször is kereste, de eddig elérhetetlennek bizonyult. Seffer István megtörte a hallgatást és telefonos interjút adott a Nap-kelte adásában.
– Szörnyűség számomra ami történt, egy több ismeretlenes egyenlet. Hiszen az első megmozdulásunktól kezdve a szakhatósággal együttműködve csináltuk a klinikán létesített labort – magyarázta Seffer aki azt is kijelentette, hogy terápiás kezelésre is volt engedélyük. A plasztikai sebész az őssejtkutatást egy csodának tartja, s mint mondta: a klinikájukon állatkísérletek zajlottak, aminek csak lassan érnek be az eredményei. Neki minden pénzt megért, hiszen a kutatások miatt több száz milliós adósságot halmozott fel.

– Az őssejt jelenleg egy hatalmas üzlet, a piacon pedig beindult a harc. Hazánkban például van egy úriember, aki egy külföldi cég Magyarországi képviselőjének adja ki magát, közben pedig már megszakadt a kapcsolata az adott céggel. Nagy a verseny az őssejt terápiás központok között is, és sajnos egyes helyeken az is előfordulhat, hogy olyan beteget is elvállalnak jó pénzért, akin tudják, hogy nem lehet segíteni – mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő szakember. (Bors)

Filed in Cikkek • Tags: , , , ,

Csodákról beszélnek az őssejtterápia hívei

By admin - Last updated: Sunday, August 9, 2009

Tiltott őssejtkezelésről, szervkereskedelemről, sarlatánok bűnszövetkezetéről, elhunyt páciensekről, lecsukott orvosokról, őssejt-turizmusról, rivális klinikák harcáról, csodagyógyszerről, forintmilliókról és a magyar egészségügy merevségéről hangos a sajtó. A Bors utánajárt a közvéleményt most különösen foglalkoztató témának. Lássuk a tényeket és az összes fontosabb szereplő véleményét, hátha közelebb kerülünk az igazsághoz. Igaz, mindenkinek megvan a saját igazsága.
Magyarországon százezreket érinthet a sejtterápia. Sokan nem is sejtik, hogy gyógyulást számukra kizárólag ez az új orvoslási mód hozhat. A népbetegségek közül álljon itt példaként a cukorbetegség, amelyet éppen az őssejtetáripia gyógyíthatna meg. Persze egyelőre csak külföldön, noha a hazai őssejt-terápia meghonosításával orvosok és üzletemberek is kísérleteznek.
Azok, akiket lecsuktak
2009. július 27-én hétfőn rendőrök lepték el a Nyírő Gyula Kórház egyik kezelőjét, ahol több orvos a feltételezések szerint elhalt magzatokból nyert készítménnyel őssejtkezelést készített elő. Két magyar, egy ukrán, valamint egy ukrán származású amerikai orvost tartóztattak le. A rendőrség szerint dr. Julij Baltajtisz ukrán-amerikai professzor eddig is végzett őssejtkezeléséket hazánkban és ezt tette volna a rajtaéréskor is – anyagi ellenszolgáltatás fejében. A rendőrség ismeretei szerint egy-egy ilyen orvosi kezelés 5 millió forintba került. A kezelőben tartózkodott Seffer István, jó hírű plasztikai sebész is, aki a kaposvári Seffer-Renner Magánklinika vezetője.
A Seffer-Renner Magánklinika azért lett fontos az ügyben, mert 2007-ben egy részlegét bérleménybe adta az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt-nek, amely őssejtkutásokat és kezeléseket kívánt végezni, de mindössze őssejtgyűjtésére és tárolása kapott jogosultságot. Ráadásul Seffer István az IRM Kft. igazgatósági tagja. Jelenleg ő is előzetes letartóztatásban van.
A rendőrség ismeretei szerint a kaposvári magánklinika ugyan kapott ÁNTSZ engedélyt, de az Egészségügyi Tudományos Tanács nem járult hozzá az őssejtkutáshoz, valamint az őssejtekből készített anyagok kezelésben való felhasználásához. Az ETT kutatási és terápiás célokra valóban adhatott volna engedélyt, de azt megtagadta, mert sem az eljárások körülményeit, sem a szakemberek felkészültségét nem találták megfelelőnek.
Seffer István 2008 végén, amikor a kérelmét elutasították, úgy nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak, hogy nem adja fel a küzdelmet, mert szerinte az őssejtek kiválóan alkalmazhatóak a humán gyógyászatban.
Kölcsönvett élet
Kovács László tíz éves Ákos kisfia négyhónapos korában a kötelező oltások után elveszítette az eszméletét, majd eztán fejlődési folyamatai lelassultak. – Izmai elernyedtek, még a kis a fejét sem tudta tartanai, szellemi képességei sem fejlődtek az elvárásoknak megfelelően. Az orvosi vizsgálatokat követően azt mondták, hogy „lusta gyerek, majd behozza magát”, majd végül egy ideggyógyász szülési rendellenességre gyanakodva azt mondta, hogy Ákos gyermekbénulásban szenved, amit a szülés alatti oxigénhiányra vezetett vissza.
Ekkor a magyarországi lehetőségeket vettük sorra, de nem sok eredménnyel, pedig még természetgyógyászhoz is fordultunk. Végső elkeseredésünkben Kijevbe utaztunk, ahol őssejtterápián vettünk részt. Ákoson azonnal meglátszódtak az eredmények, fizikailag és szellemileg is sokat fejlődött. Erősödtek az izmai, okosabban játszik, egyre önállóbb. A kezelés megismétlésre azonban anyagilag nincs lehetőségünk, igaz most is gyűjtjük a pénzt – mondta az édesapa (elérhetőségük a szerkesztőségben megkaphatóak).
Az egészség szolgálatában.
A rendőrségi vizsgálatok arra adnak gyanút, hogy az IRM Kft. mindezek ellenére akár száz beteget is részesíthetett őssejterápiában, sőt, az is megeshet, hogy a betegek csalás áldozatai lettek, hiszen a Nyírő Gyula Kórházban a rendőrök csupán sóoldatot és emberi sejteket tartalmazó fiolákat találtak. Magyarul: a páciensek a semmiért fizettek ötmillió forintot.
A Magyar Hírlap szerint a kezelés előkészítésekor jelen volt Ruff György, a Nyírő Gyula Kórház igazgató-főorvosa, akit a rendőrség nem tartóztatott le, csupán tanúként hallgatott ki. A legmeglepőbb hírt a kezelőhelyiség hivatalos bérlője, a Róbert Károly Körúti Egészségügyi Szolgáltató Kft. hozta nyilvánosságra, miszerint az „orvosi beavatkozást” a Nyírő Gyula Kórház orvos-igazgatója rendelte el. A rendőrség még nem nyilatkozott az ügyben.
Felvetődött a kérdés, hogy az IRM Kft. honnan szerezte be az őssejteket. A Magyar Nemzet ismeretei szerint a marcali és a nagyatádi, valamint a pécsi és a kaposvári kórház is átadott elhalt magzatokat, amelyekből őssejtet lehetett előállítani. Ezek az intézmények abban hitben segítették az a Seffer-klinikát, valamint az IRM Kft-t, hogy azok kutatási engedéllyel is rendelkeznek. A jelenlegi magyar törvények szerint amennyiben bárki üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben engedély nélküli követ el őssejtbeültetést, akkor kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható.
Mellette
* Megelőzi az idő előtti öregedést * Kedvezően hat a szív- és érrendszeri patológiákra * Javít a légző- és emésztőszervi bajokon
Ellene
* Feltehető, hogy rákos megbetegedést okozhat * Felvet etika és vallási kételyeket, hiszen sokan úgy gondolják, hogy az ember a megtermékenyítése pillanatától létezik, tehát annak elpusztítása, vagy más célú felhasználása nem etikus * Jogilag nem tisztázott, hogy milyen „anyagból” lehet őssejtet kivonni. (Borsonline)

Filed in Cikkek • Tags: , , ,

Őssejtkutatás a lehetőségek tárháza

By admin - Last updated: Monday, August 3, 2009

Az őssejt-transzplantáció utat nyit olyan betegségek gyógyítása felé, amelyekről eddig az orvostudomány álmodni sem mert. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan történetet, amely a módszerben rejlő páratlan lehetőségeket tárja fel.

Nem kell többé kerekesszék
Egy fiatal amerikai nő autóbalesetben gerincsérülést szenvedett, melynek következtében mindkét karja és lába megbénult. Az orrból nyert őssejtet a sérült gerincvelői szegmentumba ültették. A páratlan operációra a portugál Egas Moniz Kórház sebészei vállalkoztak. Három év elteltével az MRI felvétel számos új idegsejtek közötti összeköttetést mutatott ki. Jóllehet a beteg felépülése nagyon lassú volt, mivel a baleset után a felkarhajlító izomtól lefelé mindkét kar megbénult, ujjait egyáltalán nem tudta mozgatni. Három év elteltével azonban képessé vált talajon végzett gyakorlatok végrehajtására és gyaloglásra is, térdrögzítő segítségével.

Visszakapott látás
Egy amerikai férfi munkahelyi baleset kapcsán elveszítette látását, mivel maró sav cseppent szemébe. Számos kiváló szemsebész próbálta szaruhártya-beültetéssel visszaadni látását, azonban az évekig tartó újabb és újabb műtétek sikertelennek bizonyultak. A sussexi Szemkórház sebészei úgy döntöttek, hogy a szaruhártya-transzplantátumba őssejtet ültetnek, ami a kilökődés esélyének csökkentésére és a gyógyhajlam fokozására szolgált. A műtét nem várt sikerhez vezetett, mivel rövid idővel az operáció után a beteg színlátása visszatért. Később alakok érzékelésére is képes volt, igaz csak homályosan. Két és fél évvel később újabb őssejt beültetéssel vált lehetővé látásának javítása, ami nemcsak a betegnek, de az orvos-csoportnak is óriási hitet adott.

Az inzulinnál is hatékonyabb…
Az inzulint 1929 óta alkalmazzák a cukorbetegség kezelésére, ami akkoriban forradalmi találmánynak számított. Manapság is az úgynevezett I-es típusú (fiatalkori) diabétesz egyetlen gyógyszereként szerepel. A zömmel időskorban jelentkező II-es típusú cukorbetegség súlyosabb formáinál is rutinszerű és kötelező az inzulin adása. Amerikai kutatók és belgyógyászok szerint azonban az inzulinkezelés csillagzata gyors hanyatlásnak fog indulni attól a pillanattól kezdve, hogy az őssejt-beültetés kísérleti fázisa véget ér, és a beültetés technikai fázisa rutinszerűvé válik.
A Föld másik oldalán, Argentínában most is lázas vizsgálódások zajlanak, melyeknek homlokterében az őssejt hasnyálmirigybe ültetése áll. Roberto Fernandez Vińa professzor és kutatócsoportja eddigi vizsgálatai szerint a II-es típusú cukorbetegségben szenvedők hasnyálmirigyébe ültetett őssejtek hatására az endogén inzulintermelődés mértéke javult, a vércukorszint csökkent. A betegek 84 százalékánál olyan kedvező változások következtek be, amelyek mellett az inzulin adására és a gyógyszeres kezelés továbbfolytatására nem volt szükség. A kutatók keresik a lehetséges magyarázatot arra vonatkozóan, miként fejti ki hatását az őssejt a hasnyálmirigyen belül.

Halálos leukémia
Vérképzőszervi betegségben – például leukémiában – szenvedő gyerekek őssejttel való kezelése elfogadott, azonban a felnőttek gyógyítása meglehetősen nehéz. Az Amerikai Hematológiai Társaság olyan új technikát fejlesztett ki, amely áthidaló megoldást jelent. Az eljárás lényege, hogy két donortól nyernek egy-egy egység köldökzsinórvért, amelyet a felnőtt betegbe ültetnek. A köldökzsinórvér ugyanis jóval könnyebben tolerálja a donorvér eltérő tulajdonságait. A Minnesota Egyetem professzorai szerint az eljárás utat nyit a gyógyíthatatlan felnőttkori leukémia sikeres gyógyítása felé.

A lép – a meglepetések forrása
A Massachusetts Kórház kutatói arra a felfedezésre jutottak, hogy a lép egy olyan őssejttípus forrása, amely egy Hox11 nevű fehérjét tartalmaz. Ez a fehérje nagy szerepet játszik az embrió fejlődésében és a végtagok regenerációjában. Eddig a tudomány úgy hitte, hogy csak az embrióban található meg ez a fehérje. Az évek során arra is fény derült, hogy az inzulintermelésért felelős sejtek ősei szintén jelen vannak a lépben. Dr. Denis Faustman szerint a lépben rejlő lehetőségek máig kiaknázatlanok.

Szívroham utáni teljes gyógyulás
2006. április 18-án látott napvilágot az a hír, amely kiemeli, hogy az amerikai Rush Szívkatéterezési Központ orvosai szerint a mesenchimális őssejtek transzplantációja lehetőséget teremt az első szívinfarktus alatt elhalt sejtek pótlására, ezáltal a szívfunkció maradéktalan helyreállítására. A mesenchimális őssejtek főként a felnőtt csontvelőből nyerhetők, mivel az embrionális őssejt még nem megy keresztül azon a differenciálódáson, melynek során a sejt fejlődése specifikusan a szív és az érrendszer kialakulásához vezet. A klinikai vizsgálat befejezéséig várhatóan további két évet kell várni.

Filed in Cikkek • Tags: , , , , , , , , ,

Az őssejtkutatás helyzete az EU-ban

By admin - Last updated: Sunday, August 2, 2009

Az Európai Bizottság részletes jelentést terjesztett elő az embrionális őssejtekkel folytatott kutatások kilátásairól, egyben összefoglalta az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet az egyes tagállamokban és a tagjelölt országokban. Brüsszelben április 24-én szemináriumot tartanak a témáról a tagországok kutatási minisztereinek és az európai parlamenti képviselőknek, kutatók, etikai szakértők és jogászok bevonásával. A szemináriumot követően az Európai Bizottság ajánlásokat terjeszt elő az őssejtkutatással kapcsolatban, melyekről az év végéig kell döntenie az illetékes miniszteri tanácsnak és az Európai Parlamentnek,- adta hírül az MTI nyomán az Origo.

Az Európai Unió hatodik kutatási keretprogramja elvben előirányozta az embrionális őssejtekkel folytatott kísérletek finanszírozásának lehetőségét. Ezzel azonban szembehelyezkedett néhány tagország, főleg Ausztria. Erre válaszul az EU-bizottság kinyilvánította készségét arra, hogy 2003 végéig befagyassza az emberi embriókkal és embrionális őssejtekkel végzett kutatások finanszírozását.

A jogi helyzet az egyes tagállamokban nagyon különböző. Általában különbséget tesznek egyfelől embrionális őssejtek előállítása, másfelől az ilyen sejtekkel, például importált sejttenyészetekkel folytatott kísérletek között.

A bizottság jelentése szerint Finnországban, Görögországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában lehetőség van arra, hogy az úgynevezett maradék embriókból – a mesterséges megtermékenyítéseknél keletkező fölöslegből – embrionális őssejteket nyerjenek. Németországban ez tilos, viszont megengedett az import. Dániában, Ausztriában és Franciaországban kifejezetten nem tiltják őssejtek importját, de az esetleges hivatalos engedélyezésről még folyik a vita ezekben az országokban.

Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Írországban és Spanyolországban tilos embrionális őssejtek kinyerése a maradék embriókból. Belgiumban, Olaszországban, Luxemburgban és Portugáliában viszont nincs külön törvényben szabályozva az emberi embriókkal vagy őssejtekkel folytatott kutatás.

Jelenleg az EU-n belül csak Nagy-Britannia és Belgium engedélyezte kutatási, gyógyítási célokra szolgáló emberi embriók előállítását mesterséges megtermékenyítés vagy sejtmagátültetéses klónozás útján. A Hollandiában 2002-ben elfogadott törvény ötéves moratóriumot léptetett életbe e téren.

Ausztriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban kifejezetten tilos emberi embriókat előállítani kutatási célokra. Ausztriában e tilalmat a mesterséges megtermékenyítésről szóló törvény foglalja magába.

Filed in Cikkek • Tags: , ,

Az őssejtkutatás rögös útján

By admin - Last updated: Saturday, August 1, 2009

ossejt_kutatasSzakértők vizsgálják, hogy a hétfői rajtaütés helyszínén talált humán eredetű fehérje összefüggésbe hozható-e az őssejtbeültetéssel. Sóoldatot és humán eredetű fehérjét találtak a rajtaütés helyszínén a nyomozók, amikor őrizetbe vették az őssejtbotrány gyanúsítottjait. A Nemzeti Nyomozó Iroda a szakértői vizsgálatok eredményére vár, Pákh Imre, a cége révén érintett műgyűjtő azonban üzleti érdekeket sejt az ügy hátterében.
Vélhetően soha nem volt még akkora érdeklődés Magyarországon az őssejtkutatás iránt, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak hétfői rajtaütése óta, amikor négy embert – egy amerikai, egy ukrán és két magyar állampolgárt – értek tetten, amint éppen őssejtbeültető műtétre készültek az egyik budapesti egészségügyi intézményben bérelt helyiségben. Mint megírtuk, a Budai Központi Kerületi Bíróság négyüket szerdán augusztus 29-ig előzetes letartóztatásba helyezte, mégpedig az emberi test tiltott felhasználásának bűntette miatt.

Az illegális őssejtkezelési ügyben érintett két cég – a kaposvári Seffer-Renner Magánklinika Kft. és az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. – a Seffer testvérek nevéhez köthető. A magánklinika ügyvezető igazgatója Seffer Tibor, az IRM Kft. egyik vezetője pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő ismert plasztikai sebész, Seffer István. A gyanúsítás szerint a kezelésekhez használt őssejteket abortumokból vonta ki az ukrán állampolgárságú Natalija K., a beültetéseket pedig az amerikai állampolgárságú Yulij V. Baltaytis végezte el. Rajtuk kívül az előzetes letartóztatásban lévő negyedik gyanúsított egy magyar férfi, az IRM Kft. vezérigazgatója, Szabó Sándor.

Tegnapi sajtóértesülések szerint azonban a helyszínelők nem találtak őssejteket a rajtaütés helyszínén. “A gyanúsítás alapja az, hogy az előzetes letartóztatásban lévők 2007 óta rendszeresen végeztek őssejtbeültetést betegek testébe, s erre nem volt engedélyük” – mondta tegnap lapunknak Bucsek Gábor rendőr őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni osztályának főosztályvezetője, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a rendőrök a hétfői akcióban csak sóoldatot találtak a műtőben. “Igen, a helyszínelés során valóban találtunk sóoldatot infúzióba töltve, illetve humán eredetű fehérjét is, amiről a szakértők egyelőre nem tudták megállapítani, hogy honnan erednek. Ezek vizsgálata több hónapig is eltarthat” – mondta Bucsek Gábor, s hangsúlyozta, hogy az eredmények ismerete előtt felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy ezek mik lehetnek.

Pákh Imre, a külföldön tartózkodó műgyűjtő az egyik bulvárlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy megdöbbent, amikor ismerősei és barátai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt, az IRM Magyarország Zrt. résztulajdonosát megvádolták. “Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna.” Pákh Imre nyilatkozatában az aggályainak is hangot adva hozzátette még: “Komolyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindenesetre kétlem, hogy a rendőrségnek bizonyítékai volnának”.

Kérdésünkre, hogy valójában milyen bizonyítékok alapján járt el a nyomozó iroda az előzetes letartóztatásba helyezettek ellen, és hogy valóban vannak-e bizonyítékaik, Bucsek Gábor tegnap azzal az indoklással nem kívánt reagálni, hogy hivatalból nem árulhatja el az érintett cégek nevét, válaszával pedig azt a látszatot keltené, hogy valójában Pákh nyilatkozatát kommentálja. Pákh Imre az őssejtbotránnyal kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy feltevése szerint olyan érzékeny területre léptek, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettek.

Filed in Cikkek • Tags: , ,

Etikai kérdések államok, vallások, felekezetek tükrében

By admin - Last updated: Saturday, August 1, 2009

Erkölcsös dolog olyan kutatásokat végezni, kezelési eljárásokat kifejleszteni, amelyek kísérleteit emberi embriók életének kioltásával végzik? Vallási oldalról ez támogatható? A vélemények megoszlanak, egyesek a fejlesztések várható hasznát hangsúlyozzák, mások az életet védik. Egy dologban azonban általában egyetértenek: csontvelőből- vagy köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása etikus. Hólyagcsíra – Ebből az embrionális állapotból lehet kinyerni azokat a sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalak alapíthatók

Alapvetés: Embrionális sejtek
Az embrionális őssejtek néhány napos megtermékenyített emberi embriókból származnak. Eddig a legtöbb őssejt kolónia olyan embriókból származott, amelyeket a mesterséges megtermékenyítéseknél hoztak létre, ám nem volt rájuk szükség. De vannak olyan őssejtek is, amelyeket abortált embriókból nyernek. Ezeket a sejteket laboratóriumokban tenyésztve bármilyen szövet rendebehozatalára alkalmasak lehetnek. Hiányzó testrészek, átültetendő szervek mind létrehozhatóak belőlük, ráadásul szinte a végtelenségig eltartatók. A genetikailag hibás őssejtekből a kutatók rájöhetnek sok betegség okára, és az állat- és emberkísérleteket is felválthatja az őssejtekből tenyésztett szöveteken való kísérletezés.

Jelenleg a következő betegségekkel kapcsolatban tesztelik az őssejteket:
Alzheimer-kór, vérproblémák, kopaszság, vakság, süketség, ciszták, rákos betegségek, cukorbetegség, veseelégtelenség, májkárosodás, idegrendszeri betegségek, szklerózis multiplex, csontritkulás, Parkinson-kór, gerincvelő sérülések, szélütés.Alapvetés 2.: Felnőtt őssejtek
A magzaton kívül a méhlepényben, a magzatvízben és a köldökzsinórban is találhatók őssejtek, amelyek a felnőtt szövetekben is megmaradnak, ha csak kis mértékben is. A csontvelőben, a vérben, a retinában, a bélben, a májban, az izmokban, az idegrendszerben, az agyban, a hasnyálmirigyben és a bőrben találtak őssejteket – ezek azonban nem embrionális őssejtek. Kevésbé rugalmasak, mint a magzati őssejtek, és általában csak azt a szervet képesek létrehozni, amelyikben találhatóak – így a csontvelőátültetés során a leukémiás betegek tönkrement vérrendszerének újjáépítését is a felnőtt őssejtek végzik. Ezek a sejtek nem állnak el a végtelenségig a laboratóriumban, viszont kiküszöbölik az embriók tönkretételének etikai problémáját.

Európai Parlament állásfoglalása a kutatásról
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága törvénymódosításban emelte ki a környezeti technológiák fejlesztésének, alkalmazásának szerepét. A parlament annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy harcolni kell a nők kizsákmányolása ellen, és megengedhetetlennek tartja az emberi szaporodást célzó klónozás valamely közösségi programból való támogatását és finanszírozását.
Az önkéntes és térítésmentes adományozást a nemzetközi regiszterhez csatlakozó donorok számát növelve, közös alapelvként és megfelelő minőségi előírások, garanciák mellett kiemelten támogatni kívánja, csontvelő- vagy akár köldökzsinórvér őssejtek esetében is (2004/23 EK EU irányelve, 2004.03.29 EU “Ethical aspects…”)
A számfeletti embriókkal folytatódhatnak a kísérletek (a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt), azaz új sejtvonalak alapítása ilyen embriókból támogatható. Ugyanakkor az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók előállításával és elpusztításával járnak (korábban Nagy-Britanniában és Belgiumban engedélyezett volt az emberi embriók eleve kutatási céllal történő létrehozása, de 2007-től már nem vehető igénybe erre EU-s pénz).

USA
Az Egyesült Államokban 2009. március óta államilag is támogatható az őssejtkutatás. Barack Obama elnök ekkor oldotta fel ugyanis az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozására vonatkozó nyolcéves tilalmat, amelyet még elődje, George Bush rendelt el. Amerikai konzervatív körök tiltakoztak ez ellen és az abortuszhoz hasonlítva az embrionális őssejtkutatást, kifejezetten gyilkosságnak tartják azt.

Őssejtturizmus
Bár a legtöbb országban, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is szigorú korlátok közé szorítva, engedélyek birtokában folyhatnak kutatások, kezelések, mégis ezeken kívül több olyan állam is van, ahol virágzik az őssejtturizmus. Ezek közé tartozik Ukrajna, Kína, Oroszország, Argentína vagy a Dominikai Köztársaság. Ezekben az országokban illegálisan, vagy legálisan ugyan, de az etikai és szakmai szabályoknak legkevésbé sem megfelelő intézményekben, klinikákon folynak a beavatkozások.

Vatikáni felfogás
A katolikus egyház nézete szerint a lélek fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet.
„Minden ember élete egyetlen sejttel, a megtermékenyített petesejttel, a zigótával kezdődik. Az embert ettől az egyetlen-sejt-fázisától már személynek kell tekintenünk. Az ember életének kioltása pedig, történjék bármikor is, gyilkosság!” – magyarázta Kellermayer Miklós professzor az Új Ember című katolikus lap egyik korábbi számában (2003/03/23). A professzor még a lombikbébi programot is elfogadhatatlannak véli, mert a be nem ültetett, de már megtermékenyített sejteket ilyenkor is megsemmisítik.
„Minden orvosi beavatkozás, amely egy másik ember életének kioltása árán érhető el, nemcsak etikátlan, hanem gyalázatos bűncselekmény is. Meggyőződésem, hogy csak a felnőtt szervezetből nyerhető őssejtek kutatása és gyógyító céllal történő felhasználása etikus. Csak ez támogatható, csak ez fogadható el” – vélte Kellermayer.

A biológus professzor véleménye
Falus András professzor az Unipresszónak adott nyilatkozatában a következő álláspontot fogalmazta meg az őssejt-kutatásról: „Az egész világon, a pápával az élen, egy rendkívül erős ellenállás bontakozott ki, hogy embert nem lehet előállítani úgy, mint ahogy egy tornacipőt vagy egy pizzát, mert ennek nagyon komoly etikai, világnézeti vonatkozásai vannak. Én teljesen egyetértek ezzel az ellenvetéssel. Az őssejt-kutatásnak ugyanakkor nagy jelentőségű gyakorlati következményei várhatóak a gyógyítás területén a jövőben. A szervpótlás, a szervátültetés jelenlegi problémáinak a többségére megoldást fognak nyújtani a kutatások. Ezek a pragmatikus előnyök az etikai megfontolásokkal szembeállítják a megengedő érveléseket, ahogy a tudományetikai viták esetében már megszokhattuk. Az én személyes véleményem szerint, – és tisztában vagyok vele, hogy vannak az enyémekétől eltérő vélemények –, ha képesek is volnánk rá, embert létrehozni nem szabad. Egy osztódásnak indult petesejtet embernek kell tekintenünk. A teremtés célja az emberrel és az egész csodálatos világgal az, hogy ember legyen, nem pedig egy máj vagy vese esetleg egy tüdő alapanyaga. Én általában a tudományos kutatás szabadságát tekintve liberális vagyok, a tudománynak nincs ideológiája, de ez egy olyan pont, amit úgy gondolom, hogy nem szabad átlépni. És igazából az a fantasztikus, hogy nem is kell, mert a köldökzsinór, a felnőtt őssejt és az egyéb munkák kipróbálása olyan lehetőségeket nyújt, amely kikerüli ezt – a szerintem – piros lámpás utat.”

Muzulmán állásfoglalás
Az iszlámban nincsen olyan központi hatóság, mint például a katolicizmusban a Vatikán, amely állást foglal az őssejt-transzplantációval kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb mohamedán vallású országban, de még Egyiptomban sincs törvényi szabályozása az embrionális őssejt transzplantációnak. Nem csak a modern, neológ, hanem a mélyen konzervatív iszlám felfogást képviselő tudósok, szakemberek szerint is az őssejt-kutatás, embrionális szövettel való gyógyítás erkölcsileg teljesen megengedhető, mivel vallási nézeteik szerint a korai embrionális fázisban a lélek még nincs jelen.
A Sharia (iszlám törvény) szerint a lélek a magzati élet 120. napján költözik be. A lakosság kis hányada viszont egyetért azzal az ortodox kopt és katolikus felfogással, mely szerint erkölcsileg elitélendő cselekedetről van szó, ha embriókkal kísérleteznek. A klónozás vagy embrió szövetének felhasználása az Egyiptomi Orvosi Tanács törvényei szerint tiltott, elitélendő cselekedet.
„Embrió esetében emberi életről van szó. Így egyedül a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg” – nyilatkozza Hamdy El-Sayed, a Szindikátus elnöke.

Konszenzus
Az embrionális őssejt kutatás elfogadhatóságát illetően szinte lehetetlenség a különféle világnézetű köröket konszenzusra juttatni. Etikai szempontból a különböző vallások egy dologban teljesen megegyeznek: a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása kutatás vagy gyógyítás céljából teljesen elfogadott, sőt javasolt. A fel nem használt mesterségesen megtermékenyített zigótákból, pár napos megtermékenyített emberi embriókból, abortált embriókból kivett embrionális őssejtek felhasználása általában nem elfogadott.

Filed in Cikkek • Tags: , , ,

Olimpiq szex innováció és Olimpiq őssejt kapszula kapcsolata

By admin - Last updated: Saturday, August 1, 2009

olimpiqAz Olimpiq szex innnováció

Az olimpiq.com domain tulajdonostól informálódva, semmi köze nincs egymáshoz az Olimpiq őssejt szaporító kapszuláknak és termékcsaládnak, és az Olimpiq szex innovációs weboldalnak. A domain regisztrálás az Olimp termékek magyarországi forgalmazása céljából történt: OlimpIQ.com néven, az ERŐ ÉS ÉSZ asszociálása céljából.

A megbízó az Olimp sport nutrition termékek behozatalától elállt, és az “Olimp IQ” project befuccsolt, az erő és ész nem jött össze. Aztán kellett egy domain, egy erotikus szex innnováció blog részére, és a parkoló domainok közül erre esett a választás.

Az Olimpiq őssejt szaporító

Az Olimpiq étrend kiegészítőről információk bőven találhatók a neten. A GVH újból bírságol az étrend-kiegészítők miatt. Akadályozta a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a tények feltárására irányuló tevékenységét három korábban már elmarasztalt vállalkozás, amelyeknek így összesen 12,83 millió forint eljárási bírságot kell fizetniük.

A GVH korábban megállapította, hogy a StemXcell Kft., a Crystal Institute Kft., a Dunai és Társa Bt. és a Flavinárium Első Magyar Flavonoid és Antioxidáns Termék Forgalmazó Zrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak, amikor a 2007. és a 2008. évben a fogyasztóknak szóló tájékoztatásaikban az Olimpiq StemXCell étrend-kiegészítő termékről azt állították, hogy az alkalmas az őssejtek szaporítására és védelmére, illetve a termék és az egészség között összefüggés van, a termék gyógyhatással bír. A GVH a StemXcell Kft., a Crystal Institute Kft., a Dunai és Társa Bt. és a Flavinárium Zrt. vonatkozásában a jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta. Ezen túlmenően a GVH kötelezte a StemXcell Kft.-t, a Crystal Institute Kft.-t, a Dunai és Társa Bt.-t és a Flavinárium Zrt.-t, hogy minden olyan általuk üzemeltetett vagy használt internetes honlap nyitó oldalán, amelyen bármilyen tájékoztatást tesznek közzé az Olimpiq StemXCell termékkel kapcsolatban, jól láthatóan, észrevételek hozzátétele nélkül, annak feltételét követő fél éven át ismertessék a GVH döntését. A GVH bírságot is kiszabott az ügyben, így a StemXcell Kft-nek 10 millió, a Crystal Institute Kft-nek 25 millió, a Dunai és Társa Bt-nek félmillió, a Flavinárium Zrt-nek pedig 15 millió forint bírságot kellett fizetnie.

olimpiq_kapszulaA GVH utóvizsgálati eljárást indított annak megállapítására, hogy az eljárás alá vontak eleget tettek-e a határozatban foglalt kötelezettségeknek és ezév márciusában adatszolgáltatásra kötelezte a vállalkozásokat. A versenyhatóság kérte, hogy 2009. április 3-ig nyilatkozzanak arról, hogy minden olyan általa üzemeltetett vagy használt internetes honlap nyitó oldalán, amelyen bármilyen tájékoztatást tettek közzé az Olimpiq StemXCell termékkel kapcsolatban, jól láthatóan, észrevételek hozzátétele nélkül, annak feltételét követő fél éven át ismertették-e a GVH döntését. Mivel az adatszolgáltatási felszólításnak a vállalkozások nem tettek eleget, a GVH a Crystal Institute Kft-t 5,35 millió, a StemXcell Kft-t 830 ezer, a Flavinárium Zrt-t pedig 6,65 millió forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett vállalkozások a döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a GVH-hoz, ám a versenyhatóság a jogorvoslati kérelmeket elutasította.

A GVH közlése szerint a Crystal Institute Kft. még csak kísérletet sem tett arra, hogy határidőre eleget tegyen a GVH végzésének, s kérelmében az ügyvezető igazgató betegségére hivatkozott. A versenyhatóság kiemelte, az eljárásnak a vállalkozás, s nem annak ügyvezető igazgatója az ügyfele, amely azt eredményezi, hogy a vállalkozás az eljárás során fennálló jogai és kötelezettségei nem az ügyvezető jogai és kötelezettségei.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása kapcsán az ügyvezető igazgató betegségére történő hivatkozásnak általában nincs jelentősége. Ebben az esetben a vállalkozásnak azt kellene bizonyítania, hogy a GVH által kért adatok, információk úgy voltak az ügyvezető birtokában, hogy az ügyvezető fizikailag akadályozva volt abban, hogy az adatok, információk olyan személyhez jussanak el, aki azt a GVH-hoz eljuttathatja. Vagy azt kellene igazolni, hogy a GVH által kért adatok, információk jellegére, milyenségére tekintettel azok szolgáltatására az ügyvezetőn kívül más személy nem volt alkalmas. A Crystal Institute Kft. a fentieket nem bizonyította. A másik két vállalkozás jogorvoslati kérelmét ugyancsak elutasította a GVH, mivel lekésték az eljárási bírság kiszabása elleni jogorvoslat beadására rendelkezésre álló határidőt. (Origo.hu)

Filed in Készítmények • Tags: , , ,

Emberi test tiltott felhasználása

By admin - Last updated: Saturday, August 1, 2009

A büntető törvénykönyv szerint aki emberi embriót, szervet, szövetet jogellenesen szerez meg, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ezt gyógyászati intézmény alkalmazottja a foglalkozása körében követi el, a büntetés felső határa öt évre nő. Ha mindezt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el, a büntetés kettőtől nyolc évig terjedő börtön.

Filed in Cikkek • Tags: , , , ,